Képkeretek restaurálása

Napjainkban a képek keretezésének funkcionális okai vannak. Arra használatosak a keretek, hogy a festményeket megvédjék a szennyeződésektől, a sérülésektől, illetve amennyiben lehetséges, esztétikusabbá tegyék a bennük elhelyezett műalkotásokat. Korábban azonban a kereteknek nem csupán funkcionális szerepük volt.

Sokkal inkább arra voltak hivatottak a díszes, ékes rámák, hogy a festményt még szebbé, még látványosabbá tegyék. A keret korábban úgy lett megalkotva, hogy lágyan körülölelje a műalkotást, valamint nyomatékosítsa azt a látványt, amelyet a képen figyelhetünk meg. Sok esetben olyan díszes rámát készítettek el egy festmény köré, hogy az már-már új tartalommal látta el a festményt.

Öltöztette, szebbé varázsolta az összképet. A díszes rámákat az elmúlt évszázadok során kisebb műhelyekben alkották meg. Aprólékos munkával, speciális módszerek segítségével készítették el ezeket a kereteket, amelyekre akár önálló műalkotásokként is tekinthetünk. Éppen ezért, a korai festmények képkereteinek restaurálására igen nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek.

Az eredeti technikáknak megfelelő módszerekkel és a korabeli anyagok segítségével végzik el a javítási munkálatokat, hogy a képkeret újra eredeti fényében tündökölhessen. A díszrámákat először alapos tisztításnak vetik alá, majd ezután következik a hiányzó részek pótlása.

A hiányzó részek pótlását olyan speciális masszával végzik el, amelyet a restaurátorok maguk főznek, valamint fát faragnak, majd pácolják, politúrozzák, vagy aranyozzák is a fakeret felületét, amennyiben a díszráma ezt megkívánja.

Az aranyozási folyamatot eredeti aranylapocskák segítségével végzik el, illetve metállapocskákat is használnak, attól függően, hogy az eredeti megoldás mit kíván meg.