Restaurátor Zalaegerszeg

Zalaegerszeg is számos antik régiséget tartogat az aukcióin, bolhapiacain. A régiségek egyedi stílust kölcsönöznek belső tereinknek, ezért érdemes kiemelt figyelmet szentelni javításuknak. A bolhapiac kínálata sokszor nagyon rossz állapotban van, de egy restaurátor tökéletesen vissza tudja állítani ép állapotukat. A restaurátor szakember újjá varázsolja a holmikat, de közben azok megőrzik legfőbb értéküket, a vitathatatlan korhűséget.

Zalaegerszegről általában

Zalaegerszeg megyei jogú város, Zala-megye székhelye, Magyarország 17. legnépesebb városa, Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak egyike, díjat is nyert emiatt.

A vidéke már az i.e. 7. évezredben lakott terület volt. Ókőkori, rézkori leleteket találtak a területen, melyek megtalálása és a restaurálás Zalaegerszeg történelmi jelentőségét növelte. Kelta nyomokat is felfedezni, leginkább a déli részein. Első írásos említése 1247-ből származik. 1226-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, Egerszeg ekkor egyházi birtok lett. Egy rövidebb időszaktól eltekintve egészen 1848-ig maradt egyházi kézben.1421 után mezővárosi jogokat kapott, a 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.

Az 1500-as évek közepétől a várost folyamatos támadások érték a környező földesuraktól, akik előszeretettel fosztogatták. A várost 1568-ban erősíteni kezdték a törökök elleni védelem céljából. Várat építettek, ezt a környező mocsarak védték. A több kisebb végvár irányítása a törökkel vívott harc vége felé innen történt. Sajnos 1616-ban a törökök fosztogatása súlyos károkat okozott, 1664-ben a vár is török kézre került egy rövidebb időre.

A 18. századi városkép egyetlen jelentős épülete a barokkos stílusú megyeháza volt, de az évszázad közepére megépült az akkoriban monumentálisnak számító templom. Kőház ebben az időben csak a kaszárnya és egy patika volt, a házak még szalmafedeles vályogházak voltak. Ezek tűzveszélyes anyagok, ezért a várost többször is tűzvész pusztította. A restaurálás Zalaegerszeg ekkori életében ismeretlen fogalomnak számított, mivel nem volt restaurálásra érdemes épülete. A legnagyobb tűzvész 1826-ban történt, ezután már csak kő-és téglaházak épültek, kialakult a ami városszerkezet.

1885-ben lett rendezett tanácsú város, restaurálásokat és fejlesztéseket végeztek, de a 20. században lemaradás következett. A II. Világháború nem okozott komoly károkat, más városokban nagy restaurálások követték, de itt erre nem volt szükség. Az 1950-es években a város gyors és nagymértékű fejlődésnek indult.