Restaurátor Tata
Tata városában is bőven lehet antik régiségeket találni. Az aukciók és főleg a bolhapiacok bővelkednek ilyen jellegű tárgyakban, melyek előnye a jutányos ár, hátránya a rossz állapot. Ám ez utóbbin egy restaurátor könnyen segíthet. A restaurálás komoly és felelősségteljes feladat.
Nem csupán eszközöket igényel, de stílusérzéket, művészettörténeti ismereteket és némi művészi affinitást is. A restaurálás értékmentő és értéknövelő tevékenység, melynek során az antik régiség eredeti állapotába kerül, miközben stílusa korhű marad.
A megfelelő restaurálás során nem csak a dolgok szépsége, de értéke is nagymértékben nő, így tekinthető egy régiség restaurálása befektetésnek is. Emellett természetesen a régiségek kiemelkedően stílusos díszei lehetnek lakásoknak, üzletbelsőknek, kirakatoknak vagy akár irodáknak is.
Fehér László, restaurátor
Megkereséseit várom köszönettel emailban és telefonon egyaránt.
Kérem, hogy mobil telefonon, szükség esetén SMS-ben hagyjon üzenetet, amennyiben nem lennék elérhető. Amint tudom, vissza hívom!
Mobil: +36-30-941-86-39
Néhány szó magáról Tata városáról:
Tata az ősidők óta lakott terület Komárom-Esztergom megyében. Nevezik az „Élővizek városa” néven is. Számos látnivalóval büszkélkedhet, mint például a Tatai vár, a Kapucinus templom, az Esterházy-kastély, egy I. világháborús emlékmű, Római Katolikus plébániatemplom, Református templom, Kilátótorony, geológiai park, vízimalmok.
A Tatai vár az Öreg-tó partján található vízi vár. Luxemburgi Zsigmond építette 1397 és 1409 között. Előtte talán egy erődítmény állhatott a helyén. A Zsigmond által építtetett várnak mára csupán a déli szárnya és néhány helyen feltárt alapfalai láthatók. Luxemburgi Zsigmond elzálogosította, majd Mátyás király visszaváltotta és 1470-1480 között újjáépítette. Tőle fia, Corvin János örökölte, akitől II. Ulászló szerezte meg.
Minden tulajdonos épített rajta valamicskét. A török dúlásoktól sikerült megvédeni, ettől kezdbe a Győr védelmét biztosító végvárrendszer fontos tagja lett, de sajnos a törökök 1558-ban mégis elfoglalták és 1566-ig el sem hagyták. Ezt követően 1577-ig restaurálták. A 19. században tűzvész pusztította, a megmaradt szárnyon romantikus stílusú átalakításokat végeztek. 2000-ben újra restaurálni kezdték.